Falutörténet

Mint egy nagy uradalmi birtoktest jeltékeny része ismeretes a történelemben e község. A Balog-Semjén nemzetség tulajdonát képezte. 1289-ben a család Henrik mester nevű tagja jogott tartott az akkor különálló Abaúj és Torna megyék határszélén eső Keresztéte, Pamlény és köbli falvakra (ez utóbbi ma puszta), de ezek már akkor idegen kézen, valószínűleg a Tornaiak birtokában voltak. 1299-ben III. András király, Henrik mesternek, a király tanácsosának a fent jelölt birtokain olsvai birtokosok kárt okoztak hatalmaskodásukkal, ezért kárpótlékul 300 márkát kapott. Ezután zavartalanul birtokolta a területet. 1347-ben új birtokosa van: Gagyi Lőrinc fiai. Kiterjedt birtoktest lehetett 1427-ben is, mikor Gagyi László tulajdona volt 24 portával. 1472-ben a Gagyi és rokon családja Vendéghelyek csere alapján Ficza Demeter és Dézsi Péter kapták. A jutalmazni szerető Mátyás király vitéz katonájának Ficza Demeternek minden abaújmegyei birtokán az adófizetést elengedi. A XVI. század végén a ruszkai kolostor nyert itt részeket. 1635-ben a kolostornak jövedelmező halastava volt a helységben. 1640 körül a török csapatok rablásai miatt kénytelen volt behódolni. A török kiverése idején ragályos betegségek és élelemhiány miatt elnéptelenedik. 1715-1720. években is puszta terület. 1740-45-ös években Tótokkal telepítették be. Több birtokosa volt, így a Jánoky, Horváth család, majd a Sztratsikovitsch-ok. 1828-ban 139 lakosa volt 18 házzal. Földesura ezidőben a Szentimrey család. 1869-ben 179, 1920-ban 142 lakosa volt.

A világháborúban a község lakói közül 4-en haltak hősi halált, egy pedig vitézzé avatott.

Kapcsolódó témák

  • Falukép
  • Életképek a község mindennapjairól, ünnepségeiről, főbb momentumairól.

  • Falufejlesztés
  • A településen történt korszerűsítésekről jövőbeli tervekről.

  • Falutérkép
  • Hol is van a mi kis falunk?

  • Programlehetőségek
  • Kicsiny településünk szórakozási lehetőségeiről.